Adókedvezménnyel ösztönözne a MEKH

Nrgreport.com 2016. március 10.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adókedvezménnyel ösztönözné a nagyvállalatokat, hogy az energetikai audit során javasolt energetikai beruházásokat hajtsák is végre –  hangzott el a „Klímaváltozás – Energiatudatosság – Energiahatékonyság” című, KLENEN’16 konferencián, amelyen számos más érdekes információ is  napvilágra került a kötelező energetikai auditról.


A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) javaslatáról még nem döntött a szaktárca. Az ötlet nyilvánvalóan oldhatna azon az ellentmondáson, amelyről az NRGreport írt már korábban: a kötelező audit után a nagyvállalat képet kap energiafogyasztási profiljáról, ám hatékony megoldások bevezetésére, a hibák javítására azonban nem kötelezi a vállalatokat a törvény. Így kérdéses, mennyire sarkallna az audit elvégzése önmagában az energiafogyasztás csökkentésére, különösen, hogy számos energetikai beruházás igen költséges.

A nagyvállalatok számára négyévente kötelező energetikai audit szabályozási hátteréről, az eddig leggyakrabban felmerült problémákról az auditok ellenőrzését végző Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) főosztályvezetője, Tóth Tamás beszélt az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Energiahatékonysági Szakosztálya és az atlantai székhelyű Association of Energy Engineers Magyar Tagozata, az Energetikai Szakkollégium s más szakmai szervezetek közreműködésével megrendezett energetikai konferencián, szerdán, Székesfehérváron.

Első buktató: nagyvállalat-e?

A MEKH nemcsak az audit meglétét, tartalmát és formáját ellenőrzi, hanem azt is, hogy az auditorok és auditáló szervezetek megfelelnek-e a törvény meglehetősen szigorú követelményeinek. A szabályozás részletesen taglalja, mégis sok cég nem tudja eldönteni, a nagyvállalat kategóriába tartozik-e, mondta Tóth. A szakértő szerint a kkv meghatározása mellett a cég éves beszámolója és a NAV felé történő bevallás alapján meghatározható, minek minősül egy cég. A szabály a cégméret változást is követi: azon kkv-k, melyek nagyvállalattá nőttek, két év múlva már ebbe a kategóriába sorolódnak, de a másik irányba is van átjárás.

A szabályozás bérelt helységekre vonatkozó része sem mindig egyértelmű: több olyan cég kereste meg a hivatalt, melyek nem tulajdonosai az ingatlannak, hanem bérlik azt. Ha az alapterület 50 százalékánál kisebb hányadot bérelnek, nem kell az ingatlant/épületet auditáltatni, mondta Tóth.

S bár nem köteles az épületet auditáltatni, ha az alapterület felénél kevesebbet bérel, az irodai munkafolyamatok auditálása alól (számítógép, fénymásoló használat, stb) nem kap felmentést a cég.

Nemcsak a cégek bizonytalanok, az auditorok is sokszor kérnek eligazítást a hivataltól.

A multi-site audit olyan vizsgálat, melyet egy telephelyen végeznek, amelyet aztán kiterjesztenek a teljes cégre. Mivel az állam által előírt energetikai audit a teljes vállalat folyamatait kívánja értékelni, ezt a módszert nem fogadja el a hivatal, mondta Tóth. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem lehet reprezentatív mintavételi módszerrel auditálni: egy cégen belül azonos rendszereknél ez megengedett. Fontos még egy adott berendezés egész rendszeren belüli energiafelhasználása: ha elenyésző, nem kell figyelembe venni, azonban ha az egyes alegységek együtt jelentős felhasználást produkálnak, számításba kell venni őket. Az eddig elkészült auditok alapján, melyeket a hivatal látott, jó úton haladnak az auditorok, mondta Tóth. Akadnak visszatérő hibák, például a reprezentatív mintavétellel kapcsolatos szakmai indoklás sokszor hiányos.

Június 30. a határidő

A szakember néhány jogszabály-változásra is kitért. A decemberi módosításig nem volt alkalom hiánypótlásra, ezért több jó pályázatot el kellett utasítaniuk. Fontos dátum a cégeknek június 30.: eddig az időpontig kell regisztrálniuk, s ezután ellenőrzi a MEKH, hogy az audit, vagy az azt kiváltó ISO 500001-es szabvánnyal rendelkezik-e az adott cég. Az audittal rendelkezők közül az év második felétől többet ellenőriz. A júniusi regisztráció mellett éves adatszolgáltatásra is kötelezettek a cégek. A jelenleg az OSA keretében adatot szolgáltatók idén a hatóságnak számolnak majd be. A változást Tóth azzal indokolta, hogy ma az adatokra statisztikai törvény vonatkozik, így a hatóság nem fér hozzájuk, a módosítás után viszont igen.
 

Czinege Zoltán, a nagyvállalatok auditálására jogosult Persecutor Kft. képviselője elmondta, a német nyelvterületről származó cégek között népszerű a rendszer, ami az anyaország által nyújtott adókedvezményeknek tudható be. A skandinávok azért végeztetik el a vizsgálatokat, mert széndioxidot szeretnének megtakarítani. Az ázsiai vállalatok egy része szintén elkötelezett. Czinege a két rendszer közötti eltérésekről is beszélt a költségek és az egyes vállalások teljesítésének fényében.

Az auditorok „előszűrését” és regisztrálását végző Magyar Mérnöki Kamara (MMK) főtitkára, Virág Rudolf a szakemberhiányra hívta fel a figyelmet. Ma 48 auditor rendelkezik nagyvállalatok ellenőrzésére alkalmas jogosítvánnyal. Bár az MKK folyamatosan képzi és vizsgáztatja az auditorokat, legfeljebb 100-120 képzett szakember lesz a közeljövőben, aki a 800-850 nagyvállalatot auditálja.

 

Forrás: http://nrgreport.com/cikk/2016/03/10/adokedvezmennyel-osztonozne-a-mekh