Még mindig pazaroljuk a drága energiát

Vg.hu 2016. október 19.

Az elmúlt években látványosan esett az egységnyi GDP előállításához szükséges energia globális mennyisége, de a Nemzetközi Energiaügynökség szerint ez kevés a klímacélok teljesítéséhez.

Elégedetlen a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) az elmúlt években világszerte elért energiahatékonyság-javulással. „Most azonnal hozzá kell látni, hogy további 50 százalékot javítsunk a mutatón az átlaghőmérséklet emelkedés 2 Celsius-fok alatt tartása érdekében” – áll a szervezet legújabb jelentésében. Pedig az eddigi eredmény is látványos: 2013-ban a tíz évvel korábbinál háromszor hatékonyabban használtuk fel az energiát.
 
Az IEA az energiahatékonyságot a fenntarthatóság alapkövének tekinti a klímaváltozás fényében. Szakértője, Brian Motherway ezt azzal magyarázza, hogy kedvező nap- vagy szélenergia-hasznosító lehetőségei csak egyes országoknak vannak, viszont mindenki megteheti, hogy észszerűbben gazdálkodik az energiával. Az energiahatékonyságot egy adott ország egységnyi GDP-jére jutó energiafelhasználásával számszerűsítik. 2003 és 2013 között nagyjából évi 0,6 százalékkal csökkent a gazdaságok energiaigényessége, míg egyedül 2015-ben 1,8 százalékkal. Ám az IEA-nak ez sem elég: évi 2,6 százalékos csökkenést kell elérni, ha teljesíteni akarjuk a 2030-ig teljesítendő, Párizsban tavaly megfogalmazott klímacélokat. A világon felhasznált energia 70 százaléka ma még teljesen kívül esik mindenféle hatékonysági intézkedésen.


A hangsúly főleg Kínán van, mert ez az ország felelt a 2000 és 2015 közötti globális energiaigény-növekedés feléért. Ugyanakkor már eredményei is vannak: az elmúlt 15 évben már 30 százalékkal javult energiafelhasználásának intenzitása, amivel éppen annyi energiát takarított meg, amennyit saját zöldenergiaparkja előállít. E mutatója tavaly már 5,6 százalékkal lett jobb, és ezt az ütemet kellene további 15 évig tartania, ha eleget akar tenni párizsi klímavállalásainak.
 
„Magyarországon a drágán előállított energiát még mindig pazarlóan használjuk, és az ezredforduló óta alig javult a háztartások egy négyzetméterre jutó fűtési energiafelhasználása. Mivel az emberek zömének minden pluszteher komoly kihívás, még fontosabb, hogy állami ösztönző programok segítsék a lakossági energiahatékonysági beruházásokat” – mondta közleményében Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) munkatársa. A KSH adatai szerint a hazai 4,4 milliós lakásállomány mintegy 61 százalékának lakói szükségesnek tartanának felújítást vagy karbantartást, de a munkát döntő többségben pénzhiány miatt nem tudják elvégezni. A nemzeti épületenergetikai stratégia szerint 2020-ig 700 ezer lakást kellene felújítani, mintegy 1600 milliárd forintból. Az idén 3500 családi ház, tavaly 14 ezer társasházi lakás kapott támogatást az Otthon melege program keretében.


Épületenergetikai forradalom jön
 
2018-tól minden új hazai épület építésekor vagy felújításakor már olyan normák lépnek életbe, melyek a mai épületenergetikai elvárásoknál mintegy 40 százalékkal magasabbak. 2021-től minden uniós tagállamban bevezetik a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó szabályozást. Ez a MEHI szerint felér egy épületenergetikai forradalommal, ugyanakkor a meglévő, elavult épületállományt még jobban leértékeli.
 

Szerző: B. Horváth Lilla