Termálvízzel fűteni - a jövőre is gondolva

alternativenergia.hu 2015.03.18.

Magyarország termálvízkészlete óriási és geotermikus energiapotenciálja is hatalmas, és bár a beruházási költségek magasak, felhasználásuk hosszabb távon megtérülő befektetés lehet, különösen, ha magas energiahatékonyságú épületeknél alkalmazzák – hangzott el a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.



A rendelkezésre álló termálvíz, illetve egyéb geotermikus energia jól felhasználható, kérdés azonban, hogy az egyes beruházások mibe kerülnek és mennyi idő alatt térülnek meg – derült ki Ertsey Attila ökoépítész szavaiból.

A termálvízről szólva a szakember rámutatott: Magyarországon általában a felszínhez közeliek a lelőhelyek, az úgynevezett geotermikus gradiens pedig magas, azaz ahogy haladunk lefelé, a hőmérséklet gyorsan emelkedik. A vékony kéreg miatt a Kárpát-medence alsó területein szinte mindenütt van termálvízkészlet.

Egy-egy kutatófúrás nagyon költséges, ahol jelenleg termálvizet hasznosítanak, többnyire a korábbi kőolajfúrások „melléktermékeként” jelent meg víz – folytatta. A magas költségből következik, hogy más megújuló energiafajták sokkal olcsóbban hozzáférhetők, így például ha áramot szeretnénk termelni, a legolcsóbban napelemmel tehetjük – jelentette ki Ertsey Attila. Rámutatott ugyanakkor: ha „életciklusban gondolkodunk”, a megtérülést egy épület esetében 80-100 éves időtávlatban kellene számolni, miközben a bankok és kormányok ezt az időtávot csupán 4 és 14 év közé teszik. Így viszont nem éri meg egy ilyen beruházás, noha – amennyiben nem terhelik túl a rendszert – az „idők végezetéig” rendelkezésre állna, azaz nem szükséges újra beruházni.

Az ökoépítész hangsúlyozta: az energiahatékonyság a legfontosabb tényező, azaz, ha az épületek állapotát javítják, sokkal kevesebb energiára lesz szükségük, és éppen ebben az esetben lehet hasznos geotermikus energiában gondolkozni, amellyel ugyan nem lehet akkora hőfokot elérni, mint a fosszilis energiahordozókkal, viszont nagy mennyiségben áll rendelkezésre. A hatékonyabb energiafelhasználású épületek esetében azt kell megvizsgálni, pontosan milyen energiafajtával lássák el azokat, a kérdés ezután már csak a megtérülés – magyarázta.

Hódmezővásárhelyen 1954-ben építették meg az első kutat a strandhoz, az 1968-ban készült kút pedig már a városi kórház, a városháza és a gimnázium fűtését szolgálta – mondta el adásunkban Hegedűs Zoltán alpolgármester. Hozzátette: jelenleg 2700 lakásban nyújtanak távhőszolgáltatást termálvíz segítségével, egy 50-52 négyzetméteres lakás fűtése így átlagosan 54700 forintba kerül évente.

Sárváron a gyógyfürdőben a medencéket és a padlót is hőenergiával fűtik, és még azt a vizet is felhasználják, ami túlfolyik a medencékből – erről Vancsura Miklós fürdőigazgató beszélt. A hőszivattyús rendszer beruházási költsége kétszer akkora, mint a gázüzeműé, a teljes beruházás azonban 10 év alatt megtérül – hívta fel a figyelmet.