Depóniagáz és termálmetán: elillanó lehetőségek

EnergiaInfó 2014-03-10

Depóniagáz esetében akár 40 megawattnyi áramtermelő kapacitás is létesülhetne hazánkban, jelenleg ennek alig töredéke működik. A termálmetán elsősorban az e tekintetben gazdag keleti országrész számára jelenthetne energetikai beruházásokat.


Depóniagáz és termálmetán potenciál szempontjából is jól áll Magyarország, mégis alig-alig használjuk ezeket az energiaforrásokat. A depóniagáz hasznosítására mindent egybevéve akár 20-40 megawattnyi villamosenergia-termelő kapacitás is gazdaságosan telepíthető lenne, az energiatermelésre közvetlenül nem hasznosítható gázmennyiséget pedig CNG üzemű gépjárművek üzemanyagaként lehetne hasznosítani, vagy be lehetne táplálni a közcélú hálózatba. A termálmetán esetében legalább 120-130 olyan termálvízkút üzemel hazánkban, amelyből a feltörő víz köbméterében jelentős, akár 0,7-1,1 köbméternyi, metángáz is a felszínre kerül, mégis alig néhány esetben hasznosítják az így nyert energiahordozót.



Egy friss felmérés szerint a kelet-közép-európai régióban közel 250 megawattnyi villamosenergia-termelő kapacitást lehetne igazán gazdaságosan – tehát megközelítőleg fél minimális erőműmérettel számolva – kiépíteni a depóniagázra alapozva. „Magyarországra ebből körülbelül 20-40 megawattnyi kapacitás juthat a hulladéklerakók kapacitását ismerve” – mondja Ifj. Chikán Attila, az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója. Szerinte ettől jelentősen nagyobb depóniagáz-kapacitásokkal rendelkezik az ország, de ezeknek a többletkapacitásoknak a kiaknázása közvetlen áramtermelésre már nem feltétlenül költséghatékony.

Ennek oka elsősorban az, hogy a hazai mintegy 2600 szilárdhulladék-lerakó jelentős része kicsi kapacitású, ráadásul a többségüket már be is zárták. Tengerentúli számítások rámutattak, hogy a kisebb erőművek telepítéséhez is minimum 500-600 ezer tonna szilárd hulladékra van szükség, ami viszont a nagyobb lerakók esetében áll rendelkezésre Magyarországon.

Átlagosan egymillió tonna szilárd hulladékra 780-800 kilowatt áramtermelő kapacitást szoktak számolni, aminek a létesítési költsége hozzávetőleg 250-300 millió forint körül mozog, berendezésektől és telephelyi adottságoktól függően. Ezt a beruházási költséget jelentősen, legalább ekkora összeggel, emelheti a gázkinyerő és -tisztító rendszer is” – mutat rá a vezérigazgató, aki szerint némi könnyebbséget jelenthet a beruházóknak a kogenerációs technológia (azaz amikor a villamos energia mellett hőt is termel egy erőmű), de ehhez meg valós hőigényre van szükség a telephely közelében, ami sok esetben nem adott.

Az alternatív gázok másik, hazánkban jelentősebb mennyiségben előforduló fajtája a termálvíz-kitermelés melléktermékeként felszínre kerülő termálmetán. A felszín alatti vizek metántartalma igen változatos képet mutat – köbméterenként akár több száz liter is lehet. Ennek a metánnak a hasznosítására is van lehetőség. „A magyarországi potenciál ennek esetében is kiemelkedő – országos szinten körülbelül 1200 termálkutat tartanak nyilván, amelyeknek körülbelül 45-50 százaléka a termálvíz mellett metánt is ”termel”. A kutak 10 százalékának esetében a felszínre hozott egy köbméter víz metántartalma 0,7-1 köbméter is lehet” – mondja Ifj. Chikán Attila, aki szerint ez utóbbi kutak esetében sokszor mégsem megoldott az energiahordozó hasznosítása.

A termálmetánt az esetek döntő többségében érdemes már a kitermelés helyszínén felhasználni. Tekintettel arra, hogy a termálvízkutak közvetlen közelében valamilyen hőigény is jelen van – legyen szó akár fürdőről, mezőgazdasági telephelyről vagy éppen távfűtési rendszerről –, a kogenerációs technológia mindenképpen előnyt élvez. „A kísérőgáz esetében már a 200-300 kilowattos, párhuzamosan hőt és villamos energiát is termelő, rendszerek telepítése is megtérülő beruházás. Ezekkel lehet biztosítani az intézmények energiaigényének egy részét, vagy rá lehet segíteni a távfűtésre is” – mutat rá a vezérigazgató.

Amennyiben a helyszíni hasznosítás nem megoldható, Ifj. Chikán Attila szerint jó megoldás lehet a depóniagáz, illetve a termálmetán hasznosítására a hálózatba történő betáplálás vagy a gépjárművek meghajtása. Ilyenkor a keletkező gázt összegyűjtik, és vagy CNG formájában gépjárművek meghajtására használják, vagy a szükséges tisztítást követően közvetlenül betáplálják a közcélú hálózatba.

Ezektől a megoldásoktól a szigorú – elsősorban a gáz tisztaságára vonatkozó –előírások miatt ódzkodnak a fejlesztők, hiszen egy-egy tisztítóberendezés telepítése több tízmillió forintba kerül, miközben üzemeltetésük is jelentős költségekkel jár. A vezérigazgató szerint az ilyenfajta hasznosításnak – csakúgy, mint az energiatermelésnek – elsősorban a kelet-magyarországi, magasabb és tisztább metánt felszínre hozó termálvízkutak esetében lenne értelme. „Ezzel ráadásul beruházásokat és tőkét lehetne vonzani a gazdaságilag hátrányosabb helyzetben lévő térségekbe is” – mondja az addicionális hatásokról Ifj. Chikán Attila.

A vezérigazgató úgy gondolja, hogy az alternatívgáz-hasznosítás szempontjából kifejezetten fontos lenne egy új megújuló-energetikai támogatási rendszer bevezetése, a meglévő újragondolása. „A depóniagáz már most is szerepel a támogatott megújuló energiaforrások között, a termálmetán viszont sajnos kimaradt a jelenlegi rendszerből. Habár a jogalkotói szándék már jogszabályi szinten megvan ennek a beemelésére is a támogatandó technológiák közé, az eddig még nem történt meg” – teszi hozzá.

Pedig a depóniagázban és a termálmetánban rejlő energetikai lehetőségek intenzívebb kihasználása nem csak energetikai, de környezet- és klímavédelmi indokok miatt is fontos lenne. Ezen energiahordozók bárminemű energetikai felhasználása ugyanis előnyösebb megoldás annál, mintha hagynánk a légkörbe elillanni. A metán körülbelül 21-23-szor erősebb üvegházhatással bír, mint a klímaváltozás fő felelősének tartott szén-dioxid, ráadásul a légkörbe kerülő metán évente a teljes üvegházhatású gázok kibocsátásának körülbelül 15 százalékát teszi ki.

forrás: http://energiainfo.hu/cikk/deponiagaz-es-termalmetan-elillano-lehetosegek.31656.html